Budapest fejlődésének záloga az új technológiák alkalmazása és használata a hétköznapi gyakorlatban. Az egyetemek és kutatóintézetek statikus tudásbázisát dinamizálta egy nyitott szellemű új generáció. A szemléletváltás eredményeként: egyrészt kialakult a budapesti startup mikrokozmosz, amely működési elemeit, szervezeti struktúráit és a munkához való viszonyát újraértelmezte és kódex nélkül párhuzamosan megjelenítette Rendezvényünk bemutatja azt az innovációs szubkultúrát, amely az átlagember szeme elől rejtve marad. A rendkívüli dinamikával fejlődő technológiai ágazatok olyan nemzetközi elismertséget szerző rendezvényeket indukáltak, mint a Brain Bar és a Startup Safary. A konferencia szekció célkeresztjében a startup közösségek dinamikusan növekvő kreatív energiái és az innovatív nagyvállalatok legújabb fejlesztései állnak.
1. Kovács Péter és Horváth Ádám (XLabs): A budapesti innovációs szubkultúra helyzete a régióban és azon túl
2. Bocskov Jordán (Mosaik): Budapest a nemzetközi inkubációs térképen
Moderátor: Stumpf András
Az elmúlt évek urbanizációs fejlesztései meghatározó módon befolyásolták a budapesti lakosság kötődését, lokálpatriotizmusát. Ennek az új tendenciának több olyan eleme is van, amelyek szinergikusan nagyobb hatásfokkal képesek az élhető város fogalmát megerősíteni az állampolgárokban. Elsődleges célunk ezeknek az összefüggéseknek a meglétére és fejlesztési formáira felhívni a figyelmet. Minden nagyváros fejlődéséhez hozzátartozik a koncentrált tudásközpontok kialakítása. A magas hozzáadott értékű vállalati tevékenység igényli a felsőoktatási kapcsolati rendszerek kiépítését, valamint az ergonomikus munkakörnyezet létrehozását.
Az elmúlt évtizedekben Budapesten két meghatározó innovációs ingatlanberuházás is sikeresen elégítette ki ezt a szükségletet: a Graphisoft Park és az Infopark. Mik a feltételei a magyar Szilícium-völgy létrehozásának? Milyen további terjeszkedési lehetőségek előtt állnak a vállalkozások? Milyen új beruházások várhatók Budapesten? Milyen módon tudják segíteni a budapesti innovációs szubkultúra fejlődését ezek a modellek?
Résztvevők: Lánszki Regő (UrbanPM), Michaletzky Bálint (GreenGo), Havasi Zoltán (Mohanet), Bacsa László (Demola).
Fontos szemléletformáló feladatnak tekintjük az ötletgazdák inspirálását. A kerekasztal-beszélgetés témái: a jó gyakorlatok bemutatása, jó befektető (smart money) nélkül nincs sikeres ötlet?, van-e élet Magyarországon túl? – a nemzetközi terjeszkedés feltételei): Fogarassy Csaba (Szent István Egyetem), Horgos Lénárd (M27 Absolvo Consulting), Weisbart Tamás (White Summers), Mankovics Dávid (Sybrillo).
Adalék a konferencia témájához:
A tiszta fejlesztések inkubációjának legjobb gyakorlata inkubátor szervezetek számára c. kézikönyv
A tehetséges és sikeres fiatalokat (elsősorban a Nemzeti Tehetség Program támogatásával megvalósult XXII. Országos Tudományos és Technikai Diákalkotó Kiállítás (2017) győzteseit és különdíjasait) állítunk példaként kortársaik elé, így megmutatva, hogy kellő kitartással, szorgalommal és céltudatossággal már fiatal korban is jelentős eredményeket lehet elérni, amelyek hazánk szellemi, gazdasági és kulturális versenyképességét is növelik.
Kiállítók:
Bencsik Blanka: Gépjárművezetés biztonságnövelése képfeldolgozás alkalmazásával
Moksony Botond István: Muzikális Tesla tekercs
Tóth Bence: Jeltolmács-kesztyű
Zsigó Miklós, Szemerszki Bálint, Tóth Bence: Vízalatti kutatórobot segíti a víztakarékos technológia alkalmazását
Budapesti iskolák osztályai egész napos tudományos túrák formájában, verseny keretében tesztelik a Budapest Science City applikációt. Az alkalmazás segítségével a főváros tudománytörténeti és mai legfontosabb innovációinak helyszíneit ismerik meg a fiatalok.